A Kolozsvári Magyar Diákszövetség Memoranduma

Mi, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vezetői, önkéntesei és pártfogói elégedetlenül és szomorúan szembesülünk azzal, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a kolozsvári magyar ifjúság továbbra is saját ingatlan nélkül és alkalmi forrásokból kénytelen fenntartani szervezeti életét.

Mi, akik az Erdély történelmi fővárosában élő magyar diákság érdekképviseleti szerveként, valamint kulturális és szabadidős életének szervezőiként tevékenykedünk, a jelen memorandummal a probléma orvoslása, a Magyar Ifjúsági Központ megalapítása érdekében kívánunk fellépni.

Kolozsvár az erdélyi kultúra és tudomány fellegvára, Mátyás király, Bocskai István és Bolyai János szülővárosa. Napjainkban tizenkétezer magyar ajkú egyetemista és további mintegy tizenötezer magyar fiatal otthona, ifjúságunk egyik jelentős központja.

Itt, a kincses városban él Erdély második legnagyobb magyar közössége, s a városban mégsincs olyan központ, ahol a magyar fiatalok szervezeti élete otthonra lelne, ahol megfelelő környezetben és felszereltséggel gyűléseket, rendezvényeket, konferenciákat és egyéb programokat tudnának megvalósítani.

A rendszerváltozás hajnalán, a civil szféra egyik első hírnökeként 1990-ben alapított Kolozsvári Magyar Diákszövetség húsz éve folyamatosan dolgozik. Küzdünk a magas színvonalú, magyar felsőoktatásért, a magyar hallgatói önkormányzatiság kialakításáért, a diákélet tudományos és szakmai megalapozásáért, a diákság érdekképviseletéért, ösztöndíjakért, szabadidős életünk igényes megszervezéséért.

Küzdünk azért, hogy a magyar szó ne tűnhessen el a kincses város falai közül, küzdünk a magyar fiatalok kulturális igényeinek kielégítése érdekében.

Nem tekinthetünk el attól, hogy az európai társadalomba való integrálódás megvalósításáért vallási, ideológiai és etnikai hovatartozástól függetlenül szükséges a diákok közötti együttműködés, a kulturális és szellemi fejlődés érdekében kifejtett közös munka. Számunkra fontos a minden területre kiterjedő tapasztalatcsere. Ennek érdekében kiemeljük azon szándékunkat, hogy a kölcsönös tisztelet és együttműködés jegyében szorosabbra fűzzük a román és magyar diákok kapcsolatát. Úgy gondoljuk, hogy központunk fontos feladatai közé tartozik a tolerancia promoválása és egy európaibb szemléletmód kialakítása.

Jelenlegi székhelyünk 60 m2-es, régi víz- és fűtésrendszerrel rendelkezik. Az egykori Petőfi utca közepén meghúzódó ház 1994-ben jutott elődeinknek. Az azóta eltelt több mint másfél évtizedben itt zajlott le mintegy félezer rendezvényünk. Több száz fős ülősztrájkkal tüntettünk az önálló magyar felsőoktatás megteremtéséért, évente emlékeztünk meg márciusi és októberi hőseinkről, ápoltuk a Házsongárdi temetőt, kiadtuk diáklapjainkat, több ezer diákot vontunk be a tudományos diákköri konferenciák, a Diáknapok, és a különböző diáktáborok forgatagába.

A történelmi városfal tövében otthont adó épület azonban nem képes biztosítani azt, amire a kolozsvári magyar ifjúságnak és a civil szervezeteknek szüksége van. Albérlőként a bizonytalan jelenben jelentős forrásoktól esünk el. A több száz éves épületet 2009 decemberében elárasztotta a víz, ami irodánk felületének mintegy felét használhatatlanná tette. Felszerelésünk régi és hiányos, a működési költségekre is egyik napról a másikra teremtjük elő a legszükségesebbeket.

Ahhoz, hogy az áldatlan állapotokat megszüntessük és a kolozsvári magyar ifjúság életében nekünk szánt szerepet hiánytalanul betölthessük, egy korszerű, több funkciót betöltő házra van szükségünk.

Közösségi életünk fejlődésének zálogát egy Magyar Ifjúsági Központban látjuk. A KMDSZ irányításával otthonul szolgál majd minden kolozsvári magyar civil kezdeményezésnek – életkortól függetlenül –, hiszen jelenleg is sok olyan szervezet működik, amelynek elismert tevékenysége ellenére sincs megfelelő székhelye.

Mi, akik aláírjuk ezt a memorandumot, támogatni kívánjuk a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget, és reméljük, hogy a Magyar Ifjúsági Központ ügyét sikerre visszük.